Két napot volt szerencsém eltölteni Európa fővárosában...bár business trip volt, így igazából a városból semmit sem láttam...az alábbiakat kivéve: repülőtér, szálloda, iroda, étterem- végre valami érdekes!- szálloda, iroda, repülőtér...
Megint sajnálkozással kell kezdenem: hol vagyunk még attól a színvonaltól...de már be is fejeztem, és áttérek az átélt gasztronómiai élményekre.
Az alábbi étteremben költöttük el a vacsorát, miután a fejünk (legalábbis az enyém) már zsongott az excel- táblázatoktól:
Egyik főnököm szerint ez egy nagyon színvonalas étterem- hát az én "gasztroblogokon tanuló" mércém szerint is az volt :-)
Az étlapot ő volt kedves végigfordítani szerencsére, mert angolul egy kukk sem volt írva...
...tanulság: meg kell tanulnom franciául...nincs mese...
Azért büszke voltam magamra- pár dolgot ÉN magyaráztam el a körülöttem feszítő 8 pasinak...pl hogy a Gruyére az bizony egy sajt, és hogy hogyan is kell elképzelni a Tatin tortát. Persze steak- ből ők voltak a királyok...
Mivel egy kedves belga ismerősöm már régóta felhívta a figyelmet a rák- krokettre, itt volt az alkalom, hogy kipróbáljam!
Az íz, állag és látvány csodálatos harmóniát alkotott. Kívül roppant, belül lágy volt, és citrommal megspriccelve minden falatot élveztem.
Ez a kép nem ott készült, de hasonlóan kell elképzelni. Hamarosan meg kell próbálnom reprodukálni!
Ha valaki tud tippet adni az elkészítéséről, kommentben szívesen veszem!
Vagy legalább azt, hogy Bp- n hol lehet ilyet enni...
Főfogásnak csirkesalátát kértem (láttátok volna a pasikat, úgy néztek rám, mint valami nem evilági lényre...vacsorára? salátát??? amiben alig van HÚS???) de jól döntöttem. Hajszálvékonyra, de tényleg hajszálvékonyra szeletelt csirkemell ücsörgött salátaágyon, megszórva a már említett Gruyére- sajtkockákkal...
A desszert pedig Tatin torta volt részemről, vaníliafagyival.
Mindehhez finom vörös- és fehérborok- ezek kiválasztását a pasikra hagytam- érezzék már hogy ők is tudnak valamit...
:-)
Brüsszelbe még vissza kell térnem, hiszen annyi minden kimaradt- jóformán minden. Még szerencse, hogy a check-in a reptéren a Brussels Airlines pultjainál villámgyorsan ment (értsd: 10 mp), így legalább a csokiboltokat volt időm végigjárni. Az eredmény: 5 kg bonbon, trüffel, forrócsoki, csokiöntet...de hogyan is lehetne ellenállni ezeknek a csodálatos csokicsodáknak? És nemcsak az ízük remek, de a design, a csomagolás, a tálalás- mintha a mennyországban lennénk...
1 megjegyzés:
Szintén business trip alkalmából elvittek vacsorázni az Atomiumba... na, az nekem nagyon, de nagyon emlékezetes volt. Meg az ízlelőbimbóimnak is. :o))))
És igen, a reptéren nem lehet ellenállni, de nem is kell. Azért vannak, hogy az utasok boldogan szálljanak haza. Magam így is tettem. :o))))
Megjegyzés küldése