Amikor egész nap esik a hó, azt két dologért szeretem. Először is egész nap lehet főzőcskézni, sütögetni, és finomabbnál finomabb fogásokat varázsolni az asztalra.
Másodszor pedig főzés után, vagy másnap nagy sétákat lehet tenni a hóban, gyönyörködve a természetben, élvezni a frissen roppanó fehér havat a talpunk alatt, és mikor kifáradva, piros arccal hazaérünk, be lehet lapátolni a melengető finomságokat...
A havazás nálam mindig elhozza a kenyérsütést, hiszen ilyenkor van időm bíbelődni a kelesztéssel és a gyúrással, miközben leves és más rotyog a tűzhelyen...
Még egy fontos előnye a havas napoknak, hogy a nagy hidegben bizony semmi, de semmi kedvem a sétán kívűl boltba rohangálni, így abból főzök, ami itthon van, így keltve új életre néhány kamrában régóta szomorkodó hozzávalót.
Vöröslencse- sárgarépa- krémleves
Én is hasonlóan készítettem, álljon itt most magyarul is.
Ez egy nagyon finom, melegítő, fűszeres, thai jellegű leves, elkészítésével felhasználható a polcon szomorkodó vöröslencse és az elfelejtett sárgarépák.
Hozzávalók
vöröslencse
3-4 sárgarépa
chiliszósz
őrölt kömény
thai soup pasta (összetevők: lsd alább)
húsleves (ne kocka, ha nincs alaplé, akkor inkább a zselé állagú legyen)
kókusztej ízlés szerint
olaj
Elkészítés
Az olajat felforrósítom, ízlés szerint teszek bele őrölt köményt és chiliszószt, és le is húzom a nagy lángról, nehogy megégjenek a fűszerek, csak elkezdjék kiengedni csodás aromáikat.
A répát még ezelőtt megpucolom, karikákra vágom, a vöröslencsét leöblítem.
Mikor már fűszeres illat száll a serpenyőből, beledobom a répát, kissé megpirítom, de csak nagyon óvatosan továbbra is, nehogy leégjen. Beleöntöm a vöröslencsét, és felöntöm vízzel, majd beledobom a levesalapot, és pár kiskanál thai soup pastaval is ízesítem.
Összeforralom, és puhára főzöm. A vöröslencse nagyon hamar megfő, inkább a répára kell várni, hogy puhuljon, de ez is megvan 15- 20 perc alatt.
Mikor minden puha, leveszem a tűzről, és óvatosan, nehogy rámfröccsenjen a forró lé, összeturmixolom.
Ezután visszateszem a tűzre, öntök hozzá bőven kókusztejet, és összeforralom. Utánaízesítem az őrölt köménnyel, chiliszósszal illetve a soup pastaval, ha úgy érzem, nem elég fűszeres.
Sót, borsot NEM tettem bele.
A Thai soup pastám márkája Tom Kha, én úgy emlékszem Belgiumban vettem, de szerintem itthon is hozzá lehet jutni hasonlóhoz. Összetevői: galangagyökér ,citromfű, kókusztej, kókuszpor, zöld chili, és pár adalékanyag, só, cukor, citromsav, pálmolaj.
Rozskenyér
Ez egy változata ennek a kenyérnek, amit már régebben postoltam, méghozzá ez második kenyér variációja.
Annyi történt ugyanis, hogy nem volt kenyérliszt itthon, és mint említettem, boltba menés kizárva, így maradt a fehérliszt- rozsliszt keverése.
Így is finom lett. Mindent ugyanúgy csináltam, mint az említett postban, csak az arányokat változtattam:
34 dkg teljes kiőrlésű rozslisztet kevertem össze 11 dkg fehérliszttel, és tettem bele 2 teáskanál sikért.
Élmény volt dagasztani, egyáltalán nem ragadt, mint az előző, és naggyon jó lett a végeredmény.
Az alábbi képek pedig a csodás téli tájról a sétánk során készültek.
