Nem olyan régen Philippe-nél, a belga séfnél kóstoltunk heringet, egyetlen falat volt csak egy ecetes krumplin tálalva, az előétel előtti pici fogások részeként, de annyira megmaradt az ízélmény bennem, hogy muszáj volt valami hasonlót alkotnom.
Philippe étterméről is lesz majd poszt, mert megér egy misét bizony :-), volt szerencsém jópár vacsorát elkölteni ebben a 13. kerületi belga étteremben, amire a véletlen folytán bukkantam, egyszerűen csodás konyha, varázslatos ételek, kedves, figyelmes kiszolgálás, mindig élmény ide visszatérni.
Addig is amit feltétlenül próbáljatok ki nála, az a kagyló, akár előételként egy kisebb adag, akár főételként egy nagyobb adag, amúgy belga módra sült krumplival és majonézzel tálalva. Nem sok olyan étterem van Budapesten, ahol megeszem a kagylót, de itt mindig friss és mindig tökéletes. ( a másik hely a Pomo D'oro). Csodásak még a halak, a libamáj, a borjúbríz (na ez aztán abszolút nem az én asztalom, de hiszek a szakmai zsűrinek), és a desszertek közül, ha még marad hely, akkor a belga csokiból készült finomságokat mindenképpen meg kell kóstolni. (például csokimousse)
Itt találkoztam életem egyik legbizzarabb desszertjével, a dohányízű mousse-sal vagy valami hasonlóval, na ez nálam már tényleg sok, mint a Bock Bisztróban a véreshurka fagyi...
... de van akinek bejön, ízlések és pofonok. Én maradok a csokinál.
Jöjjön hát a Philippe- inspirálta pácolt hering, 3 féle körettel.
A mennyiségek nem mérvadók, ízlés szerint keverjük a hozzávalókat, tökéletes felhasználása az elfelejtett kelkáposztának és a ráncosodó krumpliknak...
Hozzávalók
pácolt hering (minden nagyobb áruházláncban kapható)
krumpli (én kb 8 db-ot használtam)
kelkáposzta ( negyed fej)
hagyma ( egy közepes fej)
tejszín ( kb 1 dl)
kapor (én szárítottat használtam, de semmi íze nincs...)
só, bors, pici olaj
borecet (én zsályás- diósat használtam, mert ez volt itthon)
Elkészítés
A krumpit meghámozzuk, felkockázzuk és sós vagy leveskockás vízben megfőzzük.
Közben a kelkáposztát csíkokra vágjuk, és egy hagymát is felaprítunk nagyobb darabokra. Egy serpenyőbe olajat öntünk, beledobjuk a hagymát és a kelkáposztát együtt, és elkezdjük pirítani. Sózzuk-borsozzuk, vigyázunk, hogy ne égjen meg, önthetünk alá egy kis vizet, de nem az a cél, hogy megfőzzük, hanem hogy édesre, roppanósra pirítsuk a hagymát és a káposztát.
Ha megfőtt a krumpli, leszűrjk, a főzővizét félretesszük, és egy mixerbe tesszük mondjuk a krumpli felét, hozzáadjuk a pirított kelkáposzta felét is, beleöntjük a tejszínt, kaprot, egy keveset a krumpli főzőlevéből, a borecetből is egy-két löttyintésnyit, és összemixeljük. Ne legyen nagyon sima, maradjon darabos! Megkóstoljuk, és ízlés szerint adunk még hozzá a krumpliból, a főzővízből, tejszínből utánsózzuk- és borsozzuk.
A tálalásnál én egy négyzetes formát használtam, mert így lehetett szépen rétegezni, de úgy is el tudom képzelni, hogy egy hosszúkás tányérra egymás mellé megy a 3 köret, és mellé külön a hering.
Tehát alulra került a natúr főtt krumpliból pár darab, majd a püré, és a tetejére a maradék kelkáposzta-hagyma keverék.
A tetejére tekertme a heringet, megszórtam frissen őrölt borssal és a kaporral, és kész a designer- vacsora, amellyel mindenkit elbűvölhetünk.
2 megjegyzés:
Érdekes, finomnak ígérkezik. Hogyan lett a püré ilyen szilárd, hogy nem folyt ki?
egyszerűen nem kell annyi tejszínt beletenni, és darabosra kell keverni.
Megjegyzés küldése