Párizsban a Place de la Madleine- en nemcsak a Fauchon és a Ladurée van ám. A közelben található a legtrendibb és egyik legelitebb bisztró, a L'Ecluse, választékában bordói borokkal, patékkal, és mindenféle francia finomsággal. Itt mindig pezseg az élet, és kivétel nélkül mindenkor sorban állnak a vendégek az asztalokra várva. Ide tértünk be egy kissé megpihenni, és élvezni végre a borokat, mert végre egyikünknek sem kellett vezetnie- a párizsi Metró csodálatos, varázslatos világának köszönhetően, amely minden fontos helyet összeköt a városon belül.
( Hajrá Magyarország…)
A L’Ecluse weblapján ilyesfélék invitálják a vendégeket:
„where you can experience the exceptional taste and quality of traditional French cuisine prepared using the finest regional products, (including a chocolate gateau that has received numerous awards)”
és „A Parisian paradise for Bordeaux wine connoisseurs: restaurants renowned in Paris for being the place to enjoy the finest Bordeaux Grands Crus at a reasonable price: Pétrus, Cheval Blanc, Yquem, Angelus etc.”
Több, mint 40 fajta borból lehet választani, és hozzá jóféle igazi francia bisztróspecialitásokat rendelni.
Én mégsem a libamájpástétomtól estem hanyatt, hanem a desszerttől- melynek neve: Japán Gyöngyök. És nem másból mint tápiókagyöngyből készült. Itthon pillanatok alatt sikerült reprodukálni, persze előtte utánaolvastam Sajtkukac Nikinél és Mályvacsigánál, hogy mi a manó is az a tápióka. Ezután „véletlenül belebotlottam” a Culinárisban, elővarázsoltama francia verziót, és befaltuk.
:-)
Tápiókagyöngy- desszert vaníliafagyival
Hozzávalók
Fél bögre tápiókagyöngy 1-2 órára beáztatva
1 kis doboz kókusztej
Sok tej
Cukor ízlés szerint
Vaníliafagyi
Elkészítés:
A kókusztejet elkeverem pár deciliter tejjel, és egy nagy lábasban odateszem főni. Felforralom, majd kavargatom és kavargatom, és főzögetem és főzögetem. Bár felkészültem, nekem nemhogy egy órát, egy felet sem, sőt szinte egy negyedet sem kellett mellette állnom, nagyon hamar készen lett. Mivel először csináltam, a blogokon írtak szerint jártam el- átlátszó? Igen. Finom? Igen! Akkor kész? Kész hát! Hip-hip-hurrá! Lehet, hogy a titok az áztatás idejében rejlik illetve abban, hogy én direkt folyósra csináltam, nem pedig puding-állagúra. Az a következő project.
Vaníliafagyival tálaltam, és Párizs visszaköszönt a nappalimban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése