2009. július 31., péntek

Nesze nekünk!

de ki is az a gasztrobloggerina?

A Modoros blog szerint (a fenti linken) ők bizony tudják.
Először bosszankodtam, aztán jót nevettem. Kicsit magamba néztem, mi is illik rám- bizony- bizony találtam néhány dolgot...

Ilyenek lennénk?
Nem tartom magam sem krémnek, sem rettenetnek, bár a blogom nem túl eredeti és a fényképeim sem profik- inkább a virtuális receptgyűjtemény kategóriába sorolnám. De lehet hogy elfogult vagyok.

Az n+1 gyerek boldog anyukájával ellentétben én a pesti sznob szinglik táborát erősítem (fekete pont), aki szeret főzni, és van benne annyi extrovertáltság, hogy ezt az élményt meg is ossza másokkal (még egy fekete pont). Igen, én a salátát választom a csülök helyett- és akkor mi van?Bár imádom a töltött káposztát és a rakott krumplit is, szerintem nemcsak ezekből áll a gasztrovilág. (gyűlnek ám a fekete pontok) Bizony- bizony, én is jártam már úgy, hogy a francba, nem kaptam friss koriandert...hát ezt még leírni is szörnyű, ugye? Sőt, még a Culinárisba is hajlandó vagyok néhanapján elmenni vásárolni valami különleges cuccot- horribile dictu. Azt meg már le sem merem írni, hogy próbálok odafigyelni a megvásárolt élelmiszterek minőségére- ha nem is feltétlenül nénéktől szerzem be őket a piacokon. Az meg már tényleg mindennek a teteje, hogy a trappista sajton kívül tudom, mi fán terem a gorgonzola és a pecorino...

Azt gondolom, hogy a Modorosblog célja alapvetően nem a rosszindulatoskodás, hanem a az emberek elé görbe tükröt tartani. Szerintem ez kisebb részben sikerült, és ne bizonygassuk, hogy nem ilyenek vagyunk! Kicsit bizony ilyenek IS vagyunk, de legyünk büszkék rá!!!

Elmondom, nekem mit is jelentenek a gasztroblogok.
Például azt, hogyha épp ennék valami finomat, elég ránézni a kedvenc blogjaimra, és máris kapok ötleteket- főleg idénygyümölcsből és zöldségből. Nem kell tehát órákig bújnom a szakácskönyveket, mit is főzzek.
Ezenkívül azt, hogyha a barátnőm csinál valami finomat és posztolja, akkor egyszerűen megkérdezem, hogy "ugye van még ebből?" és már ott is vagyok, és egy klassz estét töltök velük egy finom desszert társaságában. vagy megtörtént ez már fordítva is. Mennyivel jobb program, mint tv előtt ülni és sorozatokat nézni.
Aztán ha valami jól sikerült receptet szeretnék újra elővenni, nem kell végigtúrnom két dobozt, csak néhány click és már meg is van. Persze aki nem vezet háztartást, az ennek az előnyét nem látja.
Azt, hogy súlyosan beteg barátomnak tudtam segíteni- más blogokból ötletet merítve- hogy hogyan lehet egészségesen változatosan étkezni, hogy a cékla nem csak ecetben eltéve képzelhető el például, hogy a fehér liszten kívül létezik olyan, hogy hajdina meg köles, és még sorolhatnám...
És végül, de nem utolsósorban: gyarló emberek vagyunk, elismerésre vágyunk. Aki nem így érzi, az nézzen magába. Mert igenis fontosak az elégedett arcocskák, és (már akinek van) Férj, Pár, Zúr stb elismerő pillantása. (lehet hogy a Modorsblog-posztírónak nincs ilyen, így ezt az érzést egyszerűen képtelen átérezni)

Meglehetősen felületességére vall, hogy egy kommentelő azt hiszi, elég Bécsig elmenni a normális hozzávalókért. Szerintem MINIMUM Olaszba' kell egy normális sajtért és tésztáért elmenni, nem is beszélve a rizottórizsről! :-) Úgyhogy miután megittam a reggli szigorúan húsmentes gyümölcsturmixomat, amit az erkélyemen tartott biotehén tejéből készítettem, és a fűszeres kertemben szedett bazsalikommal fűszereztem, (mert anélkül hogy néz ki, és a szárított ugye szentségtörés), fel is hívok néhány gasztrobloggerinát, ugyan a szombati mártáskurzus után ruccanjunk már ki egy normális helyre, ahol kapunk szarvasgombás jércemellet reggelire, és friss zöldfűszerekkel térhetünk haza, mert azok nélkül mit sem ér sivár kis életünk...

Nem tudom miért érzem azt az idézett posztból és a kommentekből, hogy savanyú a szőlő...

2009. július 29., szerda

Csokis keksz Millie módra



Pákosztos Milliéknek van egy (-két) fémdoboza, amelyből szinte sose fogy ki a süti. Legalábbis barátném nagyon igyekszik, hogy így legyen.
Ezt a sütit hónapokkal ezelőtt volt szerencsém megkóstolni az egyik dobozból, és egyből elvarázsolt.
Amennyire puritán, nekem annyira bejön.
Pierre Hermé kreálmány különben.
Most, hogy a napokban több vendégségbe is készülök, az egyikbe megsütöttem én is, mert úgy tanultam, üres kézzel nem illik menni.
:-)
Eccerű, gyors, finom- az én sütőmmel csak arra kell vigyázni, hogy az aljuk ne égjen meg- fájó szívvel bár, de az első tepsiből 6-8 db egyből a kukában landolt, mert az aljuk feketére égett- és mint tudjuk, az rákkeltő, úgyhogy ilyeneket nem eszünk meg.180 C-on villanysütőben 16-18 perc alatt sülnek meg.
Recept itt.




Posted by Picasa

2009. július 24., péntek

Málnaparfé



A málnaparfé még sokkal- sokkal finomabb, mint a ribizliparfé...
Ugyanúgy készül.
Nyamm.


Posted by Picasa

2009. július 22., szerda

Nyár, meggyszörp, citromos-meggyes piskóta



Mert kellett valami finom desszertet csinálnom, mégha 35C körül járkál is az idő...
Hál'Istennek, hiszen NYÁR van! Legyen is meleg!
Szóval imádom a citromot, és úgy gondoltam, ideje itthon is remekelnem egy adag lemon curd-öt. Amit aztán mascarponéval kikevertem, és piskótatekercsbe kenegettem, meggyel kiraktam, feltekertem, és kész is lett az üdítő, édes- savanyú friss süti.
A házi meggyszörp Anyukámat dícséri. Annyira finom lett, hogy Tesóm megjegyezte, hogy ebből bizony nem adunk senkinek!
:-) :-) :-)
(Én így csatlakozom a blogokon most kibontakozó műkaja- ellenes kampányhoz-amivel nagyon egyetértek! Ugyanis a házi lemon curd össze sem hasonlítható a tartósítószeres- és bizonyára sok aromát tartalmazó boltival. Nincs benne sem tartósítószer, sem E betű. Egy hátránya van csak: éppen ezért nem áll el túl sokáig, így nagyon gyorsan meg kell enni...)
;-)

Posted by Picasa

2009. július 20., hétfő

Spagetti cukkinivel és paradicsommal



Anyáék egy régi kedves barátunktól kb 10 kiló cukkinit kaptunk ajándékba, nekiálltam hát cukkinis recepteket keresgélni.
Sikerrel. :-)
Most egy pár napig ez lesz a sláger...
Millinél itt, Chili&Vaniliánál pedig itt vannak jobbnál jobb cukkinis receptek.
Mivel a mai nap elég rohanósra sikeredett, fél óránál többet nem igazán szándékoztam a konyhában tölteni, ezért egy hús nélküli receptet választottam (öcsém nagy bánatára- hiába, tipikus pasi...ők meg nem tudják az életet elképzelni hús nélkül.)
A receptet a mindmegettén találtam.

Hozzávalók

spagetti
cukkini, kockákra vágva
1 kis paradicsomkonzerv
2 paradicsom
fokhagyma
menta (kertből)
bazsalikom (kertből)

Elkészítés

A spagettit megfőzöm, közben elkészítem a mártást.
Kevés olajon elkezdem pirítani a cukkinit. Sózom, borsozom. Nem kell vajpuhára- szottyadtra főzni, maradjon roppanós.
Hozzáadom a kevés vízzel elkevert paradicsomkonzervet, és a friss, szeletekre vágott paradicsomot is. Nem túl elegáns, tudom, de én nem szüttyögtem a héjlehúzással...
Mikor már majdnem kész, hozzáollózom a passzírozott fokhagymát, a mentát és a bazsalikomot, amelytől nagyon friss, nyári ízt kap.
A spagettit a mártással tálalom.
Szerintem egy kis parmezán nem rontja el.
Posted by Picasa

Epres turmix a teraszon



Reggeli a teraszon a kedvenc turmixommal, itthon termett eperből és csengeri meggyből...
mmmmmmmmmm...

Hozzávalók

eper
meggy
(ízlés szerint más gyümölcs)
citromos joghurt
tej

Elkészítés:

Összeturmixolom és irány a terasz!
Posted by Picasa

2009. július 19., vasárnap

Ribizliparfé



Ribizliparfé Anya szerint

Imádom a nyarat, a gyümölcsöket, a színes virágokat, és igen, imádok itthon lenni a szüleimnél, és vígan kanalazni Anyukám isteni- és nem utolsósorban gyönyörű parféját...
A recept körülbelül annyi idős, mint én. Fiatalabb nagynénémtől származik.
Azért a nagyszüleink is tudtak ám élni, pedig nem volt se gasztroblog, se GoodFood, de még Gordon Ramsay és Pierre Hermé is csak a homokpogácsát sütögette a játszótéren...
A hozzávalók egy akkora adagra elegendőek, ami kb egy vékony őzgerinc és egy fél literes kuglófformát tölt ki.
(Anya Hulala tejszínt használt.)

Elkészítés:

4 tojás sárgáját 16 dkg cukorral kikavarunk, felengedjük fél liter tejjel, és forrásig főzzük. Hideg vízbe állítva folyamatos kavarás mellett kihűtjük. 2 pohár habtejszínt (= fél liter Hulalat) 1 vaníliáscukorral keményre verünk, és a kihűlt főzettel óvatosan összeadjuk. 1/3- ába (vagy felébe, ízlés szerint) átpasszírozott gyümölcsvelőt keverünk. A forma alját először folpackkal kibéleljük, gyümölccsel szépen kirakjuk, és rétegezzük a kétféle habos cuccot. A folpackot ráborítjuk, és egy éjszakára a fagyasztóba tesszük.
Tálalás előtt picit hagyjuk felengedni, vagy a formát forró vízbe mártjuk, így könnyen kiszedhető a kész gyönyörű és ínycsiklandozó parfé.
Télen gyümölcs helyett darált pirított mogyoróval, rummal, vodkával is készíthetjük.

Posted by Picasa

2009. július 9., csütörtök

Paradicsomsaláta zellerrel és sült karfiol- "Fogyivacsi 1"



Na nem mintha fogyóznék...
Távol álljon tőlem minden olyan diéta, hogy reggel ez KELL enned, délben azt KELL, vacsorára meg amazt KELL és minden más tilos.
Tudom, hogy néha- néha bizony nekilát az ember lánya egy- egy ilyen "csodadiétának"- ami engem illet, én ilyenkor már az első délután a hűtőm előtt találom magam egy hatalmas adag jégkrémmel a kezemben, vagy a TV előtt egy nagy tábla csokival, vagy épp egy üveg Nutellával...Szóval ezeknek a mikormitkellennedpontosandiétáknak bizony nem én vagyok a célcsoportja.
Különben szerintem aki naponta fut félórát, az megehet bármit...(persze ésszel...)

Úgyhogy magam is meglepődtem, hogy a wellnescafén Béres Alexandra receptjei között ugrándozva mennyi megtetszett.
Persze ő sokkal profibb a kalóriákban, zsírtartalomban, glikémiás indexben, mint én- ez a 21 napos kúra bizonyára egy nagyon jó irányvonal, ha valaki vaselhatározással bír, hogy márpedig holnaptól tényleg nekilát...
Végiggondoltam, nagyjából miket is szoktam pakolni a bevásárlókocsimba, és tulajdonképpen nem találtam túl sok különbséget a hozzávalókban.
:-)
Talán annyi kritikával élnék- ami már más fogyókúraétrendben is szemet szúrt- hogy 5 dkg túrót, 1 db virslit, 2 dl ananászlevet meg 12,5 dkg marhahúst stb nemigen lehet venni.
A többit hova tegyem???
:-)

Jöjjön itt két nagyszerű recept a fent említett oldalról- saját ízlésemre kreálva.

Sült karfiol

Hozzávalók

karfiol
olívaolaj
füstölt trappista sajt
só, bors, szerecsndió

Elkészítés

Egy tepsibe terítem a karfiolrózsákat, megöntözöm olívaolajjal, sózom, borsozom, megszórom őrölt szerecsendióval. Rádobálom a sajtkockákat, vagy rá is reszelhetem a sajtot. 200 C-on 20 perc alatt megsütöm.
A sült és főtt zöldségek íze között a különbség: ég és föld...A sült karfiol édes, omlós, és a füstölt sajttól pikáns...

Paradicsomsaláta mentával

Paradicsomszeleteket és zellerszárat olívaolajjal nyakon öntök, színes borssal megszórom, egy lötty olívaolaj, és kész.
Friss mentával tálalom, vagy friss bazsalikommal.
Posted by Picasa

2009. július 5., vasárnap

Pirosbogyós "mess"

A GoodFood Strawberry mess receptje nyomán.



Miközben szörföztem, és megláttam a receptet a weboldalon, azonnal tudtam, hogy ezt meg kell csinálnom.
Még akadt a hűtőmben pár szem meggy és ribizli, sorbetfagyi mindig van, télen-nyáron is, így csak a Pavlova- alap hiányzott. Mostanában viszont ez is akad itthon, hála anyukámnak, aki így dolgozza fel a megmaradt tojásfehérjét, és gyönyörű alapokat készít, amiket csak elő kell venni.
Itt kérem Őt, hogy lécci ne kapjon a szívéhez, amint odáig ér az olvasásban, hogy "Pavlova- alapot összetörni"...
Mert ehhez a recepthez kell egy kis kíméletlenség. De megéri.
:-)

Hozzávalók

piros gyümölcsök- eper, ribizli, meggy, áfonya, málna
Pavlova- alap (=meringue)
piros fagyi

Elkészítés

A Pavlova- alapot összetörjük, én zacskóban klopfolóval tettem ezt, de csak módjával kalapálgattam, nem kell porrá őrölni.
Néhány gyümölcsöt tálba teszünk, és összetörjük/turmixoljuk/szétmaszáljuk, kinek hogy tetszik. Én pár csepp vízzel segítettem, mert a botmixerem nem akart boldogulni.
Egy kehelyben rétegesen szépen elrendezzük a gyümölcsmasszát, az immár darabos fehér tojáshabot, a tetejére fagylaltot teszünk és a maradék friss gyümölccsel szervírozzuk.
Nemcsak finom, hanem a sok piros színű gyümölcs miatt egészséges is.
(a cukortól most tekintsünk el, ami a tojáshabban és a fagyiban van- ennyi kell, anélkül savanyú lenne...)

Posted by Picasa