2009. december 25., péntek

Anya karàcsonyi tortàja


Az idei Karàcsony meglepetése.
Csodàlatos Anyukàm csodàlatos alkotàsa!!!
Mivel pillanatnyilag nincsenek, csak francia ékezetes betuim, és uuuuutàlom a slendriàn dolgokat, sztori késobb.

Addig tessenek csodàlkozni, meg àmuldozni, meg huuuu meg hààààààà.....





Szóval a sztori a tortához:
az úgy volt, hogy Anya még novemberben rájött, hogy nem találja a Praktika magazin azon számát, aminek a címlapján ez a torta van. Mivel nálam megvolt, így kölcsönadtam. Mondta, hogy a munkatársainak akarja elkészíteni, a szokásos Karácsony előtti sütipartira. Én meg gondoltam, micsoda szerencsés barátnők/barátok/kollegák ezek, és kissé dohogtam magamban, hogy bezzeg MI, a család meg nem érdemeljük meg???...
De úgy gondoltam, hogy ez nagyon nagy energia, meg munka, meg fáradság, és hogy egyszer is elég megcsinálni, nemhogy kétszer. Azért csak megjegyeztem, tréfásan, hogy bezzeg a kollegák...nekünk meg se?
A 25-ei ebédnél aztán az öcsém véletlenül megkérdezte, hogy hol a másik torta? meg hogy minek kellett olyan sok marcipándíszt csinálni? Erre Anya elkezd iszonyatosan pisszegni, meg csiccsegni, meg "hallgass már el"...és elütötte azzal, hogy nincs másik torta, és a díszek még az elsőre kellettek...
Akkor már mozgolódott a kisördög bennem, de még mindig nem hittem el, hogy van második torta...
...ami aztán pillanatok alatt mégiscsak- nagy csodálkozás és ámuldozás közepette- előkerült...
...mert azért mi is megérdemeljük ám...
:-)
Posted by Picasa

Boldog Karàcsonyt!

Mindenkinek Boldog Karàcsonyt kivànok!





P.s: I love Paris... and I love Ladurée...
Posted by Picasa

2009. október 18., vasárnap

Bagel lazaccal és tojással




Mert ma ezt kívántam, és bagelsütős kedvemben is voltam.
Az "otthonmaradós vasárnapok" remek alkalmat jelentenek a bagel elkészítésére, és közben tehetünk- vehetünk a lakásban, vagy pihenhetünk is akár, mert az első két óra alatt, amíg a tészta kel, semmi, de semmi más teendőnk nincs, csak várni. (én persze mit csináltam? hát takarítottam...)
Pákosztos Millie szerint készítettem, ez mindig beválik.
:-)

A "töltelék" semmi különös, csak tükörtojás, lazackonzerv, és az alsó bagelfelet megkentem petrezselymes mustárral, ami remekül illik a lazachoz.


Posted by Picasa

2009. szeptember 22., kedd

Pink spagetti ruccolával




Dolce Vita Kriszta már posztolt hasonló spagettit.
(persze az ő fotói sokkal szebbek, mint az enyémek)
Már nála nagyon megtetszett, de akkor még nem voltam túl közeli barátságban a céklával, pontosabban egyáltalán semmilyen viszonban nem voltam vele, mert csak az ecetes változatot ismertem. Azért meg az igazat megvallva annyira nem rajongtam...
Aztán a blogokról megtanultam, milyen is a cékla igazi valójában: sütve. Ekkor érvényesül igazán az édeskés íze.

Ezt a receptet egy nagyon cuki szakácskönyvben találtam, aminek címe:
Leszámolás a nagyi főztjével.
A trendy sorozatnak több darabja is megtalálható a polcomon, például a "Hogyan felejtsük el az exünket" című, illetve a "Tündérek konyhája" is ennek a sorozatnak a része.
( A "Kóstold meg és vegyél el" című rész eddig még békésen pihen a polcomon, nem nyitottam ki...)
:-)

Bár a könyvekből még csak egy-két receptet próbálgattam ki, nagyon tetszenek. Ötletesek, modernek, néha meghökkentő íz- és színkombinációkkal, szóval igazi 21. századi receptek és ételek.
Ez a spagetti eredetileg pagodakarfiollal a tetején készült volna, de olyat eddig én csak egyszer láttam a madaras teckoban, és azóta sem...
Úgyhogy ruccolával tálaltam.

Hozzávalók:

2 adag spagetti
1 db sült cékla
5-6 dkg túró
metélőhagyma
olívaolaj
citromlé (én kihagytam)
só, bors
kevés tejszín
(maradék Philadelphia krémsajt nem rontja el)
a tetejére ruccola


Elkészítés:

A spagettit megfőzöm, közben elkészítem a pink alapot, amely majd beszínezi: a céklát feldarabolom, és egy kevés vízzel összeturmixolom. Mikor a spagetti kifőtt, olívaolajjal összeforgatom, hogy ne ragadjon össze, lecsepegtetem, és összekeverem a céklás cuccal. Pillanatok alatt gyönyörű színe lesz!
Közben elkészítem a fehér mártást: a túrót, krémsajtot, tejszínt összekevertem, bőven szórtam bele metélőhagymát, picit sóztam, és borsoztam. Legyen folyós az állaga.
Tálaláskor egy- egy pohár aljára először a fehér mártás került, arra a pink spagetti, és végül megkoronáztam pár szál ruccolával.
Posted by Picasa

2009. szeptember 20., vasárnap

Párizs, au revoir...


...azaz lássuk, mivel sikerült meglepnem magam, hogy itthon is érezhessem Párizst...



A különböző ízesített cukrok nagyon népszerűek, egy-egy különlegességet egyszerűen nem tudtam otthagyni.
Az illatuk fenomenális, és az ízük is...
Különben az üzletek fel vannak készülve a gasztroturistákra, minden kapható kisebb-nagyobb egységcsomagban és díszdobozos változatban is: a cukrok, a fűszerek, a borok, a sajtok, és az édességek is.
Csak férjen a bőröndbe...

Az ibolyaíz (violette) és a levendulaíz (lavande) különösen gyakori, mint az alább látható cukorka esetében is.
Itt az ibolyaízt még egy kis ánizs- meglepetéssel is kombinálták, amely csak az utolsó pillanatban érzik.
C'est chouette!


A két doboz kávé és a legfelső kép közepén látható fűszer a Fauchon- beli kalandozásunk gyümölcse.
A pink- fekete dobozos nekem, a narancs- fekete pedig ajándék szüleimnek, akik a mai reggelüket ezzel a kávéval nyitották.
Nagyon ízlett nekik.
(Merci beuacoup for my special guide, Philippe to help me choosing one of the best coffee of Fauchon. And guiding me in this wonderful city as well.)
;-)


Tudom, hogy semmi köze Párizshoz, de a Starbucks nem maradhatott ki a "to go" listából...
És egy bögre nagyon velem akart jönni...
:-)

A Louvre- ban véletlenül találtunk egy Starbucks-ot, így nem kellett messzire mennünk a lenyűgöző műalkotások közeléből.
A Louvre különben életem egyik legcsodálatosabb élménye, egyszerűen fantasztikus, mi minden látható ott, és hogy ott állhatok a 3000- 4000 éves műkincsek előtt...
Maga a Történelem elevenedett meg egy fél napra, teljes valójában.
Mindaz, amit valaha tanultam, és képeken láttam a könyvekben, most szinte kézzelfoghatóan ott volt, pár centire tőlem...
Nincsenek szavak, hogy leírják, mit éreztem, és mennyire boldog voltam, hogy másodjára is eljutottam ide...
(Sajnos ismét az történt, mint legutóbb: órákra leragadtam az ősi civilizációknál, a -1. és a 0. szinten, ezenkívül a kávé és a cheescake után belefért még a Mona Lisa, néhány Boticelli, Michelangelo és...indulni kellett a reptérre...
Úgyhogy megfogadtam: legközelebb egyből a 2. emeleten kezdek!!!)


Paris, au revoir a bientot...
Posted by Picasa

2009. szeptember 18., péntek

Párizs- Quelle ambiance!




Posted by Picasa

Párizs, Morning croissant


Párizsban lehet szobát foglalni reggelivel- de minek???
Hiszen annyi, de annyi remek kávézó van, finomabbnál finomabb péksüteményekkel, és isteni kávéval...
És a pincérek egyszerűen fantasztikusak, ahogy felöltöznek például- úgy láttam, hogy a (svájci)sapka szinte kötelező, de a pincérlányok oldaláról sem hiányozhatott a Louis Vuitton oldaltáska...
És udvariasak, mint általában- legalábbis az én tapasztalatom szerint- a francia emberek. Bonjour Madame, Bonsoir Monsieur- ez az általános köszönés, minden hölgy Madame és minden úr Monsieur, még a gyerekek is így köszönnek és kérnek elnézést.
(most ide kívánkozna egy jókora adag méltatlankodás és két esetismertetés, ami a gépem landolása utáni 15 percben történt itthon, és a tipikus no comment magyar mentalitásból fakadt, de nem akarom elrontani a saját hangulatomat Párizst idézve...)



Igazán öröm a napot egy ilyen helyen kezdeni, főleg ha még a nap is süt.


Volt szerencsém kétszer is itt reggelizni, ki nem hagynám a következő alkalommal sem, ördög vigye a (különben bizonyára kiváló) hotelreggeliket!


Ez pedig már a Montmartre, háttérben az említett pincérekkel- OK, ez túristacélpont, de a városban is hasonlóan néznek ám ki...
Nem tudom itthon ez miért nem szokás- vannak nagyon jó pékségeink, miért nem lehet eléjük néhány asztalt meg virágot kitenni gyakrabban?
Persze mi magyarok mindig rohanunk, idegeskedünk, irigykedünk és rossz a kedvünk, de sokba telne, ha NÉHA lazítanánk és mosolyognánk egy kicsit???
Szerintem nem.
Én próbálom elég gyakran megtenni, és ha csak 5 percem van egy kávéra, akkor annyit élvezek, de azt maximálisan...


Cuki, nem?
:-)
Posted by Picasa

2009. szeptember 16., szerda

Paris, FAUCHON, Miss Fauchon


"The hyper-upscale mega-delicatessen"



A Ladurée- ben a macaronokkal eltöltött kellemes óra (másfél óra?...) után folytattuk sétánkat a Place de la Madeleine-en.
Itt áll Párizs egyik legnépszerűbb turistalátványossága- nem, nem a templomra gondolok, hanem bizony a Fauchon- ra, a hiperszuper luxussznob kulináris üzletre…van itt minden, mi szem-szájnak ingere, és persze hogy nem távoztunk üres kézzel…


Az áruház három részre tagolódik: épicerie (itt vannak a lekvárok, rágcsálnivalók, tészták és az egzotikus konzervek) pâtissier (pékáruk, sütemények és csokoládék) és a traiteur (sajtok, terrinek, paték, kaviár és gyümölcsök). A választék hihetetlen, a nyüzsgés óriási- pénzügyi válság, ugyan már…Párizsban olyan nincs. Meghökkentő volt a nemcsak itt, de a Place de la Madeleine- en található bevásárlóközpontokban hömpölygő embertömeg, tényleg figyelnünk kellett arra, hogy el ne veszítsük egymást az utcán. Pár mondat erejéig kitérnék a csajok számára mennyország- plázákra, ahol egész emeleteket szentelnek csak a kozmetikumoknak (földszint: illatok és smink, első emelet: krémek, kencék és így tovább, és talán a negyedik emeleten már megjelenik a ruhanemű, természetesen a fehérneműkkel kezdve…), és minden, de minden kipróbálható, a parfümöktől kezdve a legeslegeslegdrágább krémig bezárólag. Na ez nem lesz soha Magyarországon- a magyar mentalitást alapul véve szerintem 2 napon belül elfogynának a mintadarabok és kiürülnének a mintatégelyek.
De vissza a Fauchon-ba!



A polcok gyönyörűek, színesek, ez is a design része persze.
Az áruházat 1886- ban Auguste Fauchon alapította- hiába- akkor is tudtak már élni…Franciaországban több üzlet is található, akárcsak világszerte. A Bűvös Szakács írja itt, hogy másik nagy kedvencem, Pierre Hermé is vezette az áruház cukrászosztályát, egyéni, gyakran meghökkentő kombinációival elkápráztatva a párizsi közönséget.
A polcok közt bolyongani is élmény, látva a százféle csokoládét, kávét, teát, ez utóbbiak legtöbbje gyönyörű díszdobozban, de kimérve is kaphatók.Aztán van a konzerves rész, nagyon trendi fekete- pink dizájnnal, sajnos nem lettek élesek a fotók, amiket készítettem, így csak leírni tudom: az alap fekete, és a kacsa- liba- csiga meg kitudjamik pink színnel kiemelkednek az alapból.
Emellett van a fűszeres rész- nem kis büszkeségemre a legtöbb fűszert és fűszerkeveréket ismertem ám- azért egy ismeretlent mégiscsak sikerült találni (és el is hozni): a neve Le Ras-El Hanout, és kuszkuszhoz használják. Már alig várom, hogy kipróbáljam. A fekete- pink dizájnból sem maradhattam ki, a csigakonzervet nemannyirafájószívvel otthagyva inkább egy doboz Párizs- feelinges kávét választottam.
:-)
For this very nice photo I would like to say merci beaucoup for Philippe.
:-)

Csak ismételni tudom magam: szeretnék ide (is) visszajönni…nem is annyira az áruház, hanem az élmény miatt, hogy ide is eljuthattam…
Fauchon website itt

Posted by Picasa

2009. szeptember 15., kedd

Párizs, LADURÉE



Akit olyan ember kísérget Párizsban, aki szintén gourmand, annak lehetősége van Párizs egy egészen más arcát megpillantani.
Így történt ez velem is- és olyan élményekben volt részem, mint eddig sohasem.
És remélem, nem ez volt az utolsó ilyen alkalom ebben a gyönyörű és izgalmas városban…

Sétánk során azért néhány tourist spotot is útba ejtettünk, mint a Notre Dame, Szajnapart, Place de la Concorde- és ez utóbbitól nem messze, a Place de la Madeleine közelében, a rue Royale 16 alatt betértünk a csodálatos Ladurée Royale-ba. Itt alapította meg Louis Ernest Ladurée, egy délnyugat-franciaországi molnár azt a szalont, amely 1862 óta a mai napig fogadja a vendégeket, és többek között csodálatos macaronjairól híres.
A szalon alapításának évében kezdték építeni a Garnier Operát, és a Place de la Madeleine gyorsan a város egyik legfontosabb és legelegánsabb üzleti negyedévé nőtte ki magát. Egy tűzeset után az addig inkább pékség jellegű üzletet süteményüzletté alakították, falait Jules Cheret dekorálta, aki a Garnier Opera freskóiból merített inspirációt.
Aztán eljött a női emancipáció ideje, és Ernest Ladurée feleségének, Jeanne Souchardnak brilliáns ötlete támadt. Úgy gondolta, a francia nők megérdemelnek egy helyet, ahol szabadon találkozhatnak- így lett a sütiüzlet és a párizsi kávézók találkozásából luxusteaszalon, modernizálva a századfordulós trendet.


Szívesen betérnek ide a válsággal mit sem törődő, shoppingolásban elfáradt trendy franciák éppúgy, mint a különlegességre vágyó túristák- a polcok előtt kígyózik a vásárlók sora, és nem könnyű helyet kapni a zsúfolt asztaloknál. Nekünk sikerült, és pár perccel később 8 csodálatos macaronnal néztünk farkasszemet, akik csak arra vártak, hogy versenyezzenek, melyikük a legfinomabb...



…hát...
…ha választanom kéne, hezitálnék a vaníliás és a rózsavizes között.
Vagyis nem, a citromos volt a legfinomabb.
Dehogyis, a csokis…vagy inkább a karamellás?
Eldönthetetlen, mindegyik egy kis mennyország, olyan, mint amilyennek lennie kell: kívül egy nagyon vékony rétegben roppan, belül krémes, és a krémek fenségesek…
A kávé isteni, a tejhab forró…mi kell még a pillanatnyi boldogsághoz?...
Ladurée webpage itt

2009. szeptember 9., szerda

3 és 1/2 fogásos vacsora kevesebb, mint 1 óra alatt?


...igen!
Lehetséges!
A titok az előzetes bogarászáson, kiválasztáson, a hozzávalók idejében történő bevásárlásán, az igyekezeten, és az örömet szerezni akaráson múlik csupán...




Zöldfűszerekkel töltött gomba á'la Chili&Vanilia
Recept itt.Én a mártást bizony kihagytam, egyszerűen átugrotta a szemem...de anélkül is finom lett.
Pedig illett volna a második fogáshoz, ami szintén mustáros alapú volt:



Saláta körtével és serrano- sonkávalGoodFood recept

Hozzávalók:
salátalevelek
körte felkockázva
serrano sonka felaprítva
mustár, dijoni és mézes is
citromlé
olívaolaj
só, bors

Elkészítés:
Az olívaolajon elkezdem pirítani a sonkát. Közben habverővel összekeverem a mustárokat, citromlevet, olívaolajat, sózom, borsozom.
A félig megpirult sonkához adom a körtekockákat, kicsit párolom együtt, aztán ráöntöm a mustáros cuccot, és még melegen a saláta tetejére halmozom, így tálalom.



Sült nektarin kakukkfüves öntettel(mégiscsak sikerült a Segal- vacsora egyik fogását, hacsak halványan is, de reprodukálnom)

Hozzávalók:
3 db nektarin
barnacukor
kakukkfű

Elkészítés:
2 db nektarint félbevágok, és 180 C-on egy tepsiben alufóliával lefedve elkezdem sütni. Később levehetem az alufóliát, de úgy is finom, ha a saját gőzében sül puhára.
Közben elkészítem a mártást: a harmadik nektarint felkockázom, és egy kis szénsavmentes ásványvízzel, valamint friss kakukkfűlevelekkel összeturmixolom.
Én tettem bele egy kis muscovadot is, lévén mégiscsak desszertről szó...

A megsült barackokat a mártással tálaltam.
P.s.: ja, a "feledik" fogás: azzal kezdtem, hogy néhány fej céklát betettem sülni a sütőbe, 180 C-on, egy alufóliával bélelt tepsibe, olívaolajjal nyakon öntve, sózva, borsozva- na ez azért bőven túl volt az egy órán, de vígan elsüldögélt, szinte rájuk sem néztem, sőt mellette, vagyis felette megsült a gomba és a desszert is. Ennek elfogyasztására azonban más alkalommal kerül majd sor.
Posted by Picasa

2009. szeptember 7., hétfő

Segal Viktor, Stand Bistro, fúzió

Kép forrása: diningguide.hu, itt

Minden egy nyári napon kezdődött. Pákosztos Millie barátnőm egy különleges vacsorára invitált - és én elfogadtam.
Így találkoztam először Budapesten Segal Viktorral- a fúziós konyha királyával, a budapesti (és talán nem túlzás: a magyarországi) gasztronómia csúcsával.
Millie csak annyit mondott: Gyere. Ha ő főz, jó lesz.

Helyszín: Budapest, Belváros, Stand Bistro.
Időpont:
a nyár egyik utolsó estéje, mikor még lehet a kis feketében villogni (harisnya nélkül).
Vacsora: Lenyűgöző! Fantasztikus! Szenzációs! És persze eszméletlenül FINOM!!!
Konklúzió: megvan az új példaképem…

Segal Viktort már sokan méltatták nálam sokkal tehetségesebbek- így én meg sem próbálkozom szavakba önteni azt a konyhaművészetet, ami az ő nevéhez fűződik. Inkább másokra hagyatkozom: Chili&Vanilia itt, itt és itt, a HVG.hu itt, a Dining Guide pedig itt. És ez a felsorolás messze nem teljes.
Miután sok mindent végigolvastam, igazán szerencsésnek érzem magam, hogy részt vehettem egy igazi Segal Viktor Élményvacsorán…

Kétféle menüből választhattunk: 3 és 5 fogás, ami valójában 5 és 7, de ez csak az este folyamán derül ki. Mindez választható borral vagy bor nélkül szervírozva. (Borokról referálni nem tudok, lévén én nyertem meg a sofőr szerepét aznap este, barátaim nagy- nagy örömére.)
A nulladik, étlapon még nem szereplő zöldfűszeres krémmel kezdünk, friss, fehér bagettel (kéretik elnézni a kulináris tudatlanságomból eredő hibákat és pontatlan elnevezéseket), amit wontontésztában sült rákfarok követ, zöldparadicsomos chutney- val. Ezt követi a libamáj, mandulakrémmel. Ájuldozunk, áhítozunk. Majd makrélafilét kapunk, soba tésztával. A soba tészta hajdinából készült, a makréla csodás, forró, omlós, és remekül illik hozzá az édeskés szójaszósz. Így is lehet makrélát sütni… Ezután sült csibét kapunk mangós polentával- hja kérem, a polenta krémes, és a mangószósszal együtt… fenséges! Kezdünk belemelegedni a dicséretekbe és a méltatásba. Barátnőm most épp séfünk nevét szeretné tetováltatni a karjára- persze, ő már a negyedik pohár bor után jár…és akkor még nem is kóstoltuk a desszertet: Vahlrona csokoládés crème brulée, kéksajttal- mivel már kifogytunk az összes dicsérő jelzőből, itt már csak elismerő hümmögésre futja… és nem és nem tudok ellennállni a hozzá kínált Patrícius 4 puttonyos 2000-es évjáratú Tokaji Aszúnak…jól teszem. Persze csak egy icipici kortyocska erejéig…és mindezt csak azért, hogy az amúgy is tökéletes élményt még teljesebbé tegyem…

A társaság szempontjából is rendkívül élvezetes este után csak arra tudok gondolni, hogy remélem nem ez volt az utolsó ilyen különleges alkalom az életemben…
Kép forrása: hvg.hu, itt
Posted by Picasa

Ősz és smoothie



Vannak téli smoothie-k banánból, almából és fahéjból, tavaszi smoothie-k eperből, nyári smoothie-k mindenféle piros és lila bogyós gyümölcsökből, és íme, eljött az őszi smoothie-k ideje: barackból, körtéből...
A smoothie- imádatom Amerikában kezdődött, és azóta szűnni nem akaróan tart és tart.
Mivel ott sikerült egy csodálatos könyvet beszereznem eme fenséges italokról, így az elkészítés immár gyerekjáték ötletek hiányában is.
Szuperegészséges reggeli, főleg ha megszórjuk mindenféle cuccal, ami cukormentes: például saját keverésű "müzlivel": őrölt lenmag, búzacsíra, zabkorpa, pelyhesített natúr gabona, és igen, nem tagadom, én néha bűnözöm, mert bizony csokis müzli is belekerül valahogy...
:-)

Körtés- narancsos smoothie

Hozzávalók:
1 körte
frissen facsart narancslé
reszelt gyömbér

Elkészítés:
Mindent bele a turmixgépbe, gomb megnyom, és kész.
Posted by Picasa