2012. augusztus 6., hétfő

Spaghetti alla Norma alla Stahl


A legújabb Stahl- magazinban találtam ezt a remek receptet, ami egy nyári paradicsomos mártás, nagyszerű felhasználása a piacon roskadozó paradicsomnak, padlizsánnak és a vígan illatozó fűszernövényeknek.
Nekünk nem is spagettivel, hanem rusztikus barna kenyérrel ízlett igazán.
Szerintem nagyszerűen fagyasztható is, bár nem maradt belőle, amin ki lehetne próbálni.

Kicsit átvariáltam a receptet, lásd kommentek, és lesz néhány megjegyzésem is.

A sült padlizsán elkészítése
2 db nagyobb padlizsánt negyedeltem, megkentem olajjal, sóztam, borsoztam és 15- 20 perc alatt megsütöttem a sütőben. Eredetileg olajban kéne, de nekem a 35 fokban ehhez semmi kedvem nem volt.
Még melegen lehúztam a héját és feldaraboltam, félretettem.

Hozzávalók a mártáshoz
2 sárgarépa
2 szárzeller
1 vöröshagyma vagy 2 újhagyma, a zöld része is
6 gerezd fokhagyma- szerintem ez iszonyatosan sok, bár szeretem a fokhagymát, legközelebb biztosan kevesebbet teszek bele
Konkrétan mikor beléptem a lakásba főzés után, nem azt éreztem, hogy valami finom főtt itt, hanem úristen, de fokhagymaszag van...
3 ek olívaolaj
só és frissen őrölt bors
friss oreganó és bazsalikom
1/2 dl balzsamecet
5 paradicsom, héja lehúzva (forró víz módszer)+ paradicsompüré+víz
( az eredeti receptben 3 paradicsomkonzerv a levével együtt, de szerintem ez vétek a paradicsomszezonban...)
1 ek cukor- na ezt főleg kihagytam, pedig biztos nem árt, elveszi a "vad" ízeket

A mártáshoz az első négy hozzávalót késes robotgépben finomra aprítottam (lehet reszelni is), majd az olajon puhára pároltam. Sóztam, borsoztam, és a friss fűszernövényeket is beletettem.
Beleöntöttem a balzsamecetet, ettől fenségesen finom, édeskés, selymes ízt kapott, és 3-4 perc alatt kevergetve beforraltam. Közben összevágtam a paradicsomot is, ez is ment bele, és mivel nem konzervet használtam, jó sok paradicsompürét tettem bele, és öntöttem rá bőven vizet a szószos állag eléréséhez.

Tálalás

A szószba beleraktam a padlizsánszeleteket, és vagy tésztával tálalom, vagy kenyérrel tunkolva is nagyon finom.


Az egyik megjegyzésem a fokhagymával már elhangzott, a másik pedig a magazinban található képhez kapcsolódik.
Azon a képen egy tökéletesen homogén mártás található, ha viszont a hozzávalókat tényleg reszeljük, akkor bizony olyan lesz, mint az enyém. Ez nem baj, hiszen az íze tökéletes, de bizony furcsa...

Nincsenek megjegyzések: