Elindult a céklaszezon a piacon is, zsenge hossszúkás fiatal céklák kelletik magukat, tessék venni és enni.
Sajnos az alábbi recept zsenialtása nem engem dicsér, hanem ChiliÉsVaniliát, akitől én először hallottam a sült cékláról, azóta kizárólag így fogyasztjuk (előtte sehogysem, mert az ecetes lében úszkáló bolti változat nekem nem nagyon jön be, szinte semmi céklaíze, csak a tömény ecetsavat érezni...) Az ő ötlete alapján készült a mártás is.
Hozzávalók
Néhány darab hosszúkás cékla egyben, megmosva, lesikálva, hámozni nem kell
quinoa
2 dl tejföl
feta vagy krémfehér sajt ízlés szerint
só, bors, olívaolaj
Elkészítés
A céklát egy alufóliával kibélelt tepsibe teszem, prickelek rá egy kevés olajat és szórok rá borsot, majd 180 C-on légkeveréssel kb 50 perc alatt megsütöm. Ha télen érett, kerek, nagy céklából csinálom, akkor ez kb 2 óra. Ha kész, lehámozom/lehúzom a héját és felszeletelem. Sütés közben tűpróbával lehet ellenőrizgetni, ha könnyen belemegy a tű, akkor kész, de nem kell nagyon nézegetni, elvan egyedül is a sütőben...
Közben megfőzöm a quinoát, ami mostanában a kedvenc gabonafélém.
Ez csak annyi, hogy megmosom, majd forrásban lévő sós vízbe teszem, kicsit sózom és néha megkeverem. Ha kinőtt a farkincájuk, akkor kész, illetve természetesen meg is puhult közben.
A mártás csak egy perc, a tejfölbe teszem a kockára vágott fetát vagy sós fehér sajtot, és egy villával összenyomkodom, hogy homogénebb legyen, de nem kell teljesen simának lennie.
Frissen őrölt borssal megszórom, ezt már nem sózom, mert a feta sós.
Az alábbi módon szervírozom:
Alulra egy réteg quinoát teszek, erre jönnek a céklaszeletek, majd a tetejére a mártás, és extra fetakockákkal körberakom. Megszórom frissen őrölt borssal és kész.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése