Cuq Toulza (ejtsd: kük) a nyugalom és a béke szigete, Dél- Franciaországban, Toulouse-tól körülbelül 40 kilométerre.
Egy csodálatos hotel vár bennünket, mely a 18. században még egyházi épület volt, később afféle faluközpont, mígnem a falu lejjebb költözött, és a dombtetőn csupán ez az épület, egy templom és pár ház maradt.
Egy igazán mozgalmas, utazásokkal teli nyár után elmondhatom, ha kizárólag ide jutottam volna el, akkor is boldog lennék...
Bár az ideút kissé macerás- Budapest ->Párizs CDG (fúdeutálom ezt a repteret...=mindig rohanás egyik terminálról a másikra) -> Toulouse ( az egyikünk bőröndje nem érkezett meg)-> autóbérlés-> 40 km vezetés-> Cuq Toulza- de a látvány, a hangulat, a vendéglátás, a francia kedvesség és elegancia mindenért kárpótol.
Na és az ízek...
Megérkezésünkkor az egyik tulajdonos udvariasan közli, hogy a vacsorát a teraszon szolgálják fel, pontban 8 órakor este.
Még van időnk körülnézni, a szobába első látásra beleszeretek ( nem egy személytelen Holiday Inn- típusú, hanem nagyon barátságos vidéki stílusú, egyből otthon érzem magam, és van vízforraló és kávé is...) a többszintes kertben sétálunk, megtaláljuk a medencét, és gyönyörködünk a virágokban, növényekben, pillangókban, és hallgatjuk a csendet, illetve a bogarak zsizsegését, és a madárdalt.
Összeismerkedünk a kutyulival és a cicával.
Időzünk egy kicsit a társalgóban, csodálatos, tele szebbnél szebb könyvekkel, porcelánnal, textilekkel, melyek mind a tulajdonosok sajátjai.
Naplemente előtt a négyfogásos vacsora előétel előtti előételével kezdünk:
Fetával töltött leveles tészta
( mint megtudom, franciául "fueillete")
Az egyik tulajdonos görög, így mindig van valami görögös beütés a vacsorákban...
Spárgamousse lila virággal díszítve
Egy csodálatos hotel vár bennünket, mely a 18. században még egyházi épület volt, később afféle faluközpont, mígnem a falu lejjebb költözött, és a dombtetőn csupán ez az épület, egy templom és pár ház maradt.
Egy igazán mozgalmas, utazásokkal teli nyár után elmondhatom, ha kizárólag ide jutottam volna el, akkor is boldog lennék...
Bár az ideút kissé macerás- Budapest ->Párizs CDG (fúdeutálom ezt a repteret...=mindig rohanás egyik terminálról a másikra) -> Toulouse ( az egyikünk bőröndje nem érkezett meg)-> autóbérlés-> 40 km vezetés-> Cuq Toulza- de a látvány, a hangulat, a vendéglátás, a francia kedvesség és elegancia mindenért kárpótol.
Na és az ízek...
Megérkezésünkkor az egyik tulajdonos udvariasan közli, hogy a vacsorát a teraszon szolgálják fel, pontban 8 órakor este.
Még van időnk körülnézni, a szobába első látásra beleszeretek ( nem egy személytelen Holiday Inn- típusú, hanem nagyon barátságos vidéki stílusú, egyből otthon érzem magam, és van vízforraló és kávé is...) a többszintes kertben sétálunk, megtaláljuk a medencét, és gyönyörködünk a virágokban, növényekben, pillangókban, és hallgatjuk a csendet, illetve a bogarak zsizsegését, és a madárdalt.
Összeismerkedünk a kutyulival és a cicával.
Időzünk egy kicsit a társalgóban, csodálatos, tele szebbnél szebb könyvekkel, porcelánnal, textilekkel, melyek mind a tulajdonosok sajátjai.
Naplemente előtt a négyfogásos vacsora előétel előtti előételével kezdünk:
Fetával töltött leveles tészta
( mint megtudom, franciául "fueillete")
Az egyik tulajdonos görög, így mindig van valami görögös beütés a vacsorákban...
Spárgamousse lila virággal díszítve
Az előétel:
Zöld spárga pármai sonkával, parmezánnal és lágy tojással, hollandi mártással tálalva
Főétel:
Csirketagine ananásszal és olajbogyóval, köretként quinoa, párolt zöldbab és édes sárgarépa
A desszertről már nem készítettem fotót, közben lement a Nap...
De Créme brulée volt piros bogyós gyümölcsökkel.
Bor: Rosé Gauillac
Zene: Andrea Sol
Pierre-Ph. ugyan mondta vacsora előtt, hogy innen nem érdemes elmenni és más étteremben vacsorázni, ezt akkor nem értettem igazán, de ezután természetesen eszem ágában sincs elmenni az amúgy igen színvonalas helyi éttermekbe...és ezt a következő esték csak megerősítik...
1 megjegyzés:
ahhhhhh
Megjegyzés küldése